Csatlakozás
Keresés
Buksza blog
Videó
Az adataira a GDPR-irányelveknek megfelelően vigyázunk.
Levele elküldésével elfogadja adatvédelmi tájékoztatónkat.
Levele elküldésével elfogadja adatvédelmi tájékoztatónkat.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a magyar gazdaság versenyképességének kulcsa az olcsó energia. A tárcavezető az MKIK ...
A miniszterelnök az MKIK Gazdasági Évnyitóján beszélt a háborús gazdaságról, amelyre szerinte Európában jelenleg kétszer akkora az ...
A napelem sokáig biztos útnak tűnt a rezsiköltségek csökkentésére, volt is egy nagy lakossági boom, melynek köszönhetően ma már Ma ...
Az energiaárak alakulása, az inflációs kilátások és a kamatcsökkentés jövője körül is komoly bizonytalanságok rajzolódnak ki a magyar gazdaságban. Szakértők a Macronomx konferencián arról beszéltek, hogy egy újabb energiaár-sokk ismét nyomás alá helyezheti a forintot, megdrágíthatja az importot és megakaszthatja a jegybank lazítási ciklusát. A Barátság-kőolajvezeték jövője, a geopolitikai feszültségek és az infláció fordulópontja mind olyan tényezők, amelyek a következő hónapok gazdasági pályáját meghatározhatják.
Szerző(k): Károly GáborNagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a magyar gazdaság versenyképességének kulcsa az olcsó energia. A tárcavezető az MKIK konferenciáján arról is beszélt, hogy a kamarára egyre nagyobb szerep hárul a közfeladatok ellátásában.
Szerző(k): Károly GáborA miniszterelnök az MKIK Gazdasági Évnyitóján beszélt a háborús gazdaságról, amelyre szerinte Európában jelenleg kétszer akkora az esély, mint a békegazdaságra.
Szerző(k): Károly GáborA napelem sokáig biztos útnak tűnt a rezsiköltségek csökkentésére, volt is egy nagy lakossági boom, melynek köszönhetően ma már Magyarországon több száz ezer háztartás termel áramot a saját tetőjén. A megtérülés azonban messze nem mindenkinél ugyanaz: az elszámolási szabályok változása, a fogyasztás nagysága és az energiaárak alakulása is döntően befolyásolja, hogy valóban megéri-e a beruházás.
Szerző(k): Károly GáborA napelemek után most az energiatárolás kerül a magyar háztartások fókuszába: már több mint 320 ezer otthoni rendszer működik, és tízezrek pályáznak akkumulátorokra is. De vajon valóban közelebb visz ez az energiafüggetlenséghez? Kaderják Péter szerint a teljes önellátás inkább illúzió, a megújulók és a tárolás viszont érdemben csökkenthetik Magyarország energiafüggőségét.
Szerző(k): Károly GáborProgram helyett az évértékelőből lehet kiolvasni, milyen gazdasági pályát képzel el a következő évekre a kormány: Orbán Viktor beszéde a foglalkoztatás, a béremelések, a családtámogatások és az energiaárak mentén a központi újraelosztásra épülő modell folytatását ígérte, konkrét számokkal és új célkitűzésekkel. Ezzel szemben Magyar Péter évértékelője inkább intézményi fordulatot, átláthatóbb állami működést és az uniós forrásokhoz való visszatérést helyezte a gazdasági növekedés középpontjába. A két beszéd így nemcsak politikai, hanem gazdasági értelemben is eltérő jövőképet rajzol fel a választók elé.
Szerző(k): Károly GáborOrbán Viktor 2010-ben egymillió új munkahelyet ígért tíz év alatt – ez lett a kormány egyik leggyakrabban hangoztatott gazdasági sikertörténete. A foglalkoztatottak száma valóban közel egymillióval emelkedett azóta, de a kérdés az, mi áll a számok mögött: közmunka, külföldön dolgozók, demográfiai hatások vagy valódi szerkezeti fordulat? A választások közeledtével az Economx cikksorozatban vizsgálja meg, hogyan teljesültek az elmúlt évek nagy gazdasági vállalásai – ezúttal a foglalkoztatás került a fókuszba.
Szerző(k): Károly GáborAz Alibaba szerint „félreértések” állhatnak a magyar vásárlókra kivetett 4,5 százalékos pótdíj mögött, a cég belső vizsgálatot indított és egyeztetést ígér a hatóságokkal – tudta meg az Economx a világ legnagyobb B2B online piacterétől. A platform ugyanakkor nem adott érdemi magyarázatot arra, pontosan milyen magyar szabályozási változás indokolta a külön tétel bevezetését. A GVH már vizsgálódik, a kormány pedig jelezte: nem volt semmilyen megállapodás a „Magyarország-pótdíjról”.
Szerző(k): Károly GáborAdócsökkentés, áfakulcs-mérséklés, bővülő nyugdíj- és szociális kiadások, miközben a költségvetési hiány 3 százalék alatt maradna, az államadósság csökkenne, és az euró bevezetését is előkészítenék. A Tisza Párt programja ambiciózus vállaláscsomagot rajzol fel – a kulcskérdés az, miből teremthető meg mindennek a fedezete.
Szerző(k): Károly Gábor
